Idén lassítanak a fejleszt?k a f?városban
2006.04.12.
A f?városi lakáspiac sok területén már besz?kültek az értékesítési lehet?ségek, a beruházók kevesebb új lakást építenek, mint tavaly. Fellendülés csak a nagyobb irodaházak terén várható Budapesten
A magyarországi lakásépítésekből mintegy 30 százalékos arányban részesedik a főváros. A budapesti lakáspiac sok területén már beszűkült ugyan az értékesítési lehetőség, de mivel számos fejlesztés kezdődött 2005-ben, az átadásra kerülő lakások száma 2006-ban várhatóan meghaladja a tavalyi mennyiséget. Idén az újonnan épülő lakások száma összesen nem fogja elérni a tavalyit - derül ki az Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. megbízásából, az E-Build Információs és Tanácsadó Kft. által készített tanulmányból. Tavaly töretlenül folytatódott a vállalkozói lakásépítés térnyerése. Legalább 50 lakásos magánberuházások keretében, 22 826 lakást építettek, ebből 7908 lakást át is adtak év végéig. A tavaly indult építkezések lakásszáma 11 678 volt, ez 28 százalékkal nagyobb a 2004-esnél. A legnagyobb fővárosi lakásfejlesztő cég, a korábban második Autóker Holding (1377 lakás), amely az AL Holdingot előzte meg (1363 lakás). A lista harmadik helyén változatlanul az Olimpia-csoport (1279 lakás) áll. A tanulmány szerint a fővárosban, 2005-ben épülő lakások 30 százaléka alulhasznosított, volt ipari és katonai területeken épült. Az idősotthonok építése terén is visszaesést várnak 2006-ban. A Fővárosi Önkormányzat három létesítmény építésével, illetve rekonstrukciójával, közel 400 férőhely létesítését tervezi, de a kezdési időpontok még nem ismertek. Nőtt a magántőke szerepe, tavaly a férőhelyek több mint 90 százaléka magánbefektetők finanszírozásában épült. A már korábban megkezdett mélygarázsok mellett, 2005-ben mindössze egyetlen, 238 férőhelyes parkolóház építése kezdődött el. A tervezett befejezési határidők alapján, 2006-ban 370 ezer négyzetméter irodát adnak át Budapesten, 90 százalékkal többet, mint 2005-ben. Magyarországon jelenleg, kizárólag a fővárosban épülnek nagyobb területű irodaházak, e tekintetben a közeljövőben sem várható változás. Az újonnan induló építkezések összes alapterülete várhatóan 3-400 ezer négyzetméter között lesz. A legalább 5000 négyzetméteres, fővárosban épülő irodaházak összes alapterülete 615 ezer négyzetméter volt 2005-ben. Ebből mintegy 200 ezer négyzetmétert adtak át tavaly év végéig. Az ipari és logisztikai beruházásokat tekintve, az összes alapterület 70 százaléka Pest megyében, 30 százaléka pedig Budapesten épül. Az összes terület kétharmada változatlanul a logisztikáé, míg a gyártótevékenységnek 20 százalék jut. 2005-ben 488 ezer négyzetméter volt a kivitelezés alatt álló, legalább 5000 négyzetméteres ipari vagy logisztikai funkciójú épületek összterülete.
Forrás: Origo.hu
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 1926 m2
Madách I. út 13-14.
kiadó iroda: 5213 m2
Rákóczi út 70-72.
kiadó iroda: 3994 m2
Szépvölgyi út 18-22
kiadó iroda: 601 m2
Mozsár u. 16. (Jókai tér)
kiadó iroda: 1300 m2
Váci út 1-3.

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.