Új üzletág vezető a GVA Robertson kiskereskedelmi részlegén
2010.10.19.
Új üzletág vezető a GVA Robertson kiskereskedelmi részlegén
Bárkányi Loránd személyében új üzletág vezető kezdte meg munkáját a GVA Robertson kiskereskedelmi részlegének élén. Loránd tulajdonosi részről érkezett, korábban a Tesco Global Áruházak Zrt-nél az áruházi üzletsorok, illetve a Tesco Expressz boltokhoz kapcsolódó üzlethelyiségek nyitásáért felelt.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Corvinus Egyetemen szerzett közgazdász diplomáját követően jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem okleveles ingatlanszakértői szakképzésén vesz részt. A képzés végeztével célja, hogy rövid időn belül tagja legyen az Ingatlanszakértők Angol Királyi Intézetének (Royal Institute of Chartered Surveyors - RICS).
 


Az ingatlanpiacon általában tanácsadói oldalról mennek el a fejlesztők, tulajdonosok irányába. Az Ön döntését mi motiválta?



Az előző munkahelyemnél a tulajdonosi oldalról sikerült megismernem a retail szektor sajátosságait. Az elmúlt években a kiskereskedelmi ágazatban szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalat segített abban, hogy a válság kapcsán megváltozott gazdasági környezet kihívásaira is rugalmasan és eredményesen tudjak reagálni. Most lehetőségem adódott, hogy a meglévő tapasztalati tőkét átültessem és felhasználjam a tanácsadói oldalon és képviseljem a bérbeadókat, vagy adott esetben a bérlőket. A GVA Robertson meghatározó szereplője a magyar ingatlanpiacnak, az üzleti életben elért eredményeik és a partnereik részéről érkező pozitív visszajelzések is megerősítették a választásomat. A döntésemet az előbbiek, de elsősorban az eddigiektől valamelyest eltérő szakmai kihívás határozta meg.



Milyen lehetőségeket lát a kiskereskedelmi ingatlanok piacán?


A tavalyi és az azt megelőző évben bekövetkezett jelentős átlag bérleti díj csökkenés után elmondható, hogy idén már stagnáltak a bérleti díjak a kiskereskedelmi piacon. Eddigi tapasztalataim alapján 2010 második felében ugyan kis mértékben, de nőtt az érdeklődés az üzlethelyiségek bérlése iránt, nagyobb üzletnyitási kedv jellemzi a kereskedőket. A frekventált helyszíneket illetően továbbra is jelentős az érdeklődés és az üzletnyitási szándék, de itt is elvárják a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb bérleti kondíciókat. 2011-ben a jelentősebb fővárosi fejlesztések (Váci1, KÖKI Terminál) mellett néhány vidéki bevásárlóközpont átadását is tervezik, melyek élénkítő hatással lesznek a piacra. Nem könnyű prognosztizálni, de a piaci résztvevők magatartása és visszajelzései alapján elmondható, hogy a kiskereskedelmi ingatlanok piacán a következő év elé valamivel derűlátóbban nézhetünk.

Forrás: GVA Robertson
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.