A két cég által közösen összeállított tanulmány 20 vezető, fejlődő piacot osztályoz a kulcsfontosságú régiókban, a felmerülő kockázati tényezők tekintetében. A riport felhívja a figyelmet a döntéshozatali folyamatok hiányosságaira, illetve rámutat arra, hogy a vállalatoknak szélesebb körben kellene mérlegelniük a kockázati tényezőket és helyszíneket valamint csökkenteniük és kezelniük kellene a felmerülő kockázatokat egy adatközpontba történő beruházást megelőzően.
A Cushman & Wakefield és a hurleypalmerflatt által publikált ’Data Center Risk Index’ szerint a technológiai fejlődés okán megnövekedett adattárolási igények eredményeként világszerte egyre több vállalat fektet adatközpontokba, melynek következtében jelentős kockázatot vállal.
Az adatközpontok támogatják az üzleti szempontból kritikus informatikai rendszereket, ahol a legkisebb üzemszünet is milliós bevételkiesést okozhat és ez akár az üzlet jövőjét is veszélyeztetheti. A riport kihangsúlyozza a szélsőséges természeti hatások (pl.: Japán, Új-Zéland, Izland, az Egyesült Államok és Ausztrália), illetve a politikai instabilitás okán (pl.: Észak-Afrika és a Közel-Kelet) az üzletmenetben bekövetkezett folytonossági hiány következményeit.
A riport az országokat azon kockázati tényezők alapján rangsorolja, melyek a leginkább hathatnak egy adatközpont sikeres működésére az adott területen. Az Index a legjelentősebb rizikófaktorok között említi a magas energiadíjakat, a gyenge nemzetközi sávszélességet valamint a protekcionista jogalkotást (a kockázati kategóriákat lásd a szerkesztői információknál).
A rangsor első helyén az Egyesült Államok szerepel, ami alapján elmondható, hogy itt a legalacsonyabb az adatközpont telepítés kockázata. Ez egyaránt jól tükrözi az alacsony energiaárakat és a kedvező üzleti környezetet. Az Egyesült Államokat a második helyen Kanada , a harmadik helyen Németország követi.
Stephen Whatling, a Hurleypalmerflatt Global Services Igazgatója elmondta: “Annak ellenére, hogy Kína és India fontos szerepet töltenek be a globális növekedésben, a jelenlegi osztályzásban rossz eredményt értek el, mely leginkább a szigorú külföldi-tulajdonjog szabályzásokból és egyéb beruházást nehezítő korlátokból adódik.”
“Brazília egy fontos fejlődő piac, mely a külföldi beruházók jelentős figyelmét élvezi. A nemzetközi szélessávú internet és az infrastruktúra fejlesztésével, a nem helyi központú vállalatok irányába megvalósuló adóreformokkal Brazília Latin-Amerika technológiai erőművévé nőhetné ki magát”
Keith Inglis, a Cushman & Wakefield partnere hozzáfűzte: “Svédország, Katar és Dél-Afrika eddig érintetlen piacok és vonzó befektetési lokációk lehetnek, habár infrastruktúrájukban további fejlesztések szükségesek.”
“Az Egyesült Királyság magas vállalati adói, energia és munkaerő költségei következtében előfordulhat, hogy a tulajdonosok és üzemeltetők a költséghatékonyságot szem előtt tartva külföldi lehetőségek után néznek.”
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.