Végre jó hírek érkeztek az irodapiacról
2012.01.20.
A negyedik negyedévben az irodapiaci bérbeadások volumene Budapesten csaknem 120 ezer négyzetmétert tett ki, az egész éves 400 ezer négyzetméter pedig rekord.

Az új bérbeadások aránya 48-ról 39 százalékra csökkent, míg a bővülések megduplázódtak - közölte a Budapesti Ingatlantanácsadók Egyeztető Fóruma (BRF).

A  negyedik negyedévben 71 ezer négyzetméterrel bővült a budapesti irodakínálat, így az éves átadás 87.5 ezer négyzetmétert tett ki, ami 49 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben. Az új épületek a pesti alpiacok kínálatát növelték. Elkészült a pesti nem-központi alpiacon a Laurus Irodaház (14.016 négyzetméter) és a KÖKI Terminál irodaépülete (6.325 négyzetméter). A pesti központi alpiacon pedig átadták a K&H részére épített irodatornyokat (összesen 50.884 négyzetméter) a Millennium Városközpontban. Év végére a teljes  - A és B kategóriás - budapesti irodaállomány csaknem elérte a 3,2 millió négyzetmétert.

A negyedik negyedévi bérbeadási volumen mintegy 120 ezer négyzetméter volt, ami a legmagasabb érték 2011-ben. A BRF összesen 135 bérleti tranzakciót regisztrált, ebből 22-őt kötöttek 1.000 négyzetméternél nagyobb területre. Az új bérleti tranzakciók a negyedéves bérbeadási volumen 39 százalékát, a bővülések 28 százalékát, a szerződéshosszabbítások pedig 31 százalékát tették ki. Két nagy méretű, 15 ezer négyzetméternél is nagyobb szerződést kötöttek, egyet a Spirál Irodaházban, egyet pedig a South Buda Business Parkban.

Mintegy 51 ezer négyzetméterrel a pesti központi alpiac tette ki a negyedéves bérbeadás 43 százalékát. Ide  tartozik a Spirál Irodaház, a Rumbach Center és a Corvin Irodaház, amelyekben összesen 39 ezer négyzetméteren valósultak meg bérbeadások.

Éves szinten a bérbeadási volumen rekordot döntött, összesen csaknem 400 ezer négyzetméterre szerződtek a bérlők, 28 százalékkal haladva meg a 2010-es évet. Az új bérbeadások aránya 48-ról 39 százalékra csökkent, míg a bővülések aránya duplájára nőtt (8-ról 16 százalékra). A hosszabbítások aránya 38 százalék volt, ami 3 százalékponttal volt több mint 2010-ben.

Az üres területek aránya az előző negyedévhez képest 1,5 százalékponttal javult, és két éve először csökkent 20 százalék alá, december végén 19,2 százalékon állt. Az alpiacok kihasználatlansága is változott, míg a harmadik negyedévben az észak-budai alpiacon, addig 2011 év végére a pesti központi alpiacon volt a legalacsonyabb az üresedés 15,6 százalékkal. A legmagasabb arány továbbra is az agglomerációban található, 32,2 százalék.

A nettó abszorpció hosszú idő után először magas értéket ért el, a negyedik negyedévben regisztrált bérbeadott irodaállomány 102.4 ezer négyzetméterrel volt több mint a harmadik negyedéves érték.

Forrás: BRF
Tartalmi partnetünk a www.ingatlanhirek.hu

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.