A média iparág felelős a West End alpiacon kötött irodabérleti tranzakciók 45 százalékáért, melyek közül a legjelentősebb ügylet - egész London tekintetében - a Google 15 329 négyzetméterre szóló bérleti szerződése a Saint Giles-ben, melyben a Cushman & Wakefield bérbeadó ügynökségként közreműködött.
Londonban a média szektor jelenleg az irodákra irányuló aktív kereslet 26 százalékáért felel, és a West End alpiacon felmerült 9 290 négyzetméternyi többletérdeklődés több mint felét is adja. Aktívak továbbá a pénzügyi szolgáltatók is, melyet a sok fúzió és felvásárlási szándék bizonyít.
2011 első előbérleti szerződését a Double Negative, egy vizuális effektekkel foglalkozó vállalat, írta alá a Great Portland Street 160 szám alatt (8 175 négyzetméter). Ennek eredményeként a legaktívabb alpiac, mely a bérleti tranzakciók több mint harmadát regisztrálta, a Soho és Covent Garden, melyet a North of Oxford Street alpiac követett (24 százalék). A Cushman & Wakefield a Soho és Covent Garden alpiacon köttetett bérleti tranzakciók 68 százalékában közreműködött.
Londonban a média szektor dolgozóinak száma csaknem eléri a 400 000 főt, ezzel a második legnagyobb piac a fővárosban és éves bruttó hozzáadott értékének 16 százalékáért felel. Az elmúlt öt évben London irodabérleti tranzakcióinak 11 százaléka is ehhez a szektorhoz volt köthető. Ebben az időszakban az üzletág bérleti tranzakcióinak 25 százaléka a Soho/ Noho/ Covent Garden alpiacokon köttetett, valamint e területek irodabérleti ügyleteinek 27 százaléka is ehhez a szektorhoz köthető.
Guy Taylor, a Cushman & Wakefield West End irodájának vezetője elmondta: „Úgy gondoljuk, hogy továbbra is London központi részének olcsóbb lokációi maradnak a média vállalatok, azon belül is a kreatív szegmens fő célpontjai. Ez várhatóan továbbra is, ahogy a vállalatok bővülési lehetőségek után néznek, így marad. A média egy rövidtávú, árrés alapú piac, ahol napjainkban a bevételek csökkenése jellemző, mely a vállalatokat ingatlanjaik jobb kihasználására ösztönzi.”
2011 második negyedévében összesen 75 600 négyzetméternyi irodaterület került bérbeadásra a West End alpiacon, ami 36 százalékkal több az első negyedévénél és megközelíti a valaha elért legmagasabb értékeket. Ezzel együtt, az év első felében összesen 130 000 négyzetméter irodaterület került bérbeadásra. Mivel a West End alpiacon nem adtak át jelentősebb fejlesztést, a kínálat közel a kétharmadára csökkent (31,6 százalékkal) az elmúlt tizenkét hónapban, így ez sorozatban a negyedik negyedév, amikor visszaesés mutatkozott. Problémát jelent a nagyméretű terültek hiánya, mivel mindössze három olyan ingatlan található (kettő Paddington-ban a harmadik Hammersmith-ben) Londonban, amely alkalmas a 7 000 négyzetméternél nagyobb területigényű bérlők befogadására.
A fejlesztések száma továbbra is csökken, jelenleg mindössze 213 680 négyzetméter áll építés alatt, melyből 60 400 négyzetmétert várhatóan az év második felében átadnak. A kereslet mértéke a West End alpiacon az elmúlt negyedévben megnövekedett, jelenleg 329 800 négyzetméter, valamint a prémium bérleti díjak meghaladták a négyzetméterenkénti 1086 font/évet, mely 2,6 százalékos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest. A legjelentősebb bérleti díj növekedés a Soho és Covent Garden alpiacon mutatkozott.
A bérbeadás mértéke a második negyedévben a City és Docklands alpiacokon 51 280 négyzetméterre esett vissza az első negyedéves 76 250 négyzetméterről. A piacot továbbra is a nagyméretű bérbeadások határozzák meg, de a kereslet továbbra is visszafogott, mivel a legtöbb vállalat a jelenlegi gazdasági környezetben piaci pozíciójának felmérésére törekszik.
A kereslet jelentős része kisebb bérlőktől származik (1 800 négyzetméter alatt), a második negyedévben köttetett bérleti tranzakciók nagy része 460 és 1 800 négyzetméter közötti volt. Jelenleg 1 190 000 négyzetméter bérbeadható irodaterület van a City és Dockland alpiacokon, ami jelentős csökkenést jelent az első negyedév végi 1 214 000 négyzetméterhez képest. A City alpiac prémium bérleti díjai nem változtak, 2010 utolsó negyedéve óta 600 font/négyzetméter áron stagnálnak.
|
kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
|
|
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
|
|
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
|
|
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
|
|
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A
|
Leed
A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.
Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.
Zöld épület
A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.
A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.
Breeam
A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.
Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.
Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.
A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.