IV. ZERO CO2 Fenntartható Építészet szakmai konferencia

Helyszín: Építészek Háza, Kós Károly terem
Budapest VIII., Ötpacsirta u. 2.


Az első, 2007-es ZERO CO2 Fenntartható Építészet szakmai konferencia megrendezésével arra kívántuk ráirányítani a figyelmet, hogy energiahatékonysággal és megújuló források alkalmazásával jelentősen csökkenthető a széndioxid-kibocsátás.

A 2008-as konferencia fő témája a fenntarthatóság volt, következetes környezet- és energiatudatos projekteket ismertettünk.

A 2009-es konferencia a környezetvédelem mellett már gazdasági és társadalmi kérdésekkel is foglalkozott, ráirányítva a figyelmet a szakmai paradigmaváltás fontosságára.

Az UIA (Nemzetközi Építész Szövetség) „Építészet a Fenntartható Jövőért" munkacsoportja 2011-ben ismét megrendezi a konferenciát. A konferencia védnöke a Magyar Építőművészek Szövetsége.
A cél: környezettudatos gyakorlati példák bemutatásával a fenntartható építészeti stratégiák térnyerésének elősegítése. Ezúttal is nulla emisszióra törekvő - a nagyfokú energiahatékonyság és a megújuló források alkalmazása révén -, fenntartható építészeti projekteket mutatunk be.
A környezet védelme mindnyájunkat érint; a környezetvédelemben az építészet szerepe és felelőssége megkerülhetetlen. A jövőbe mutató, friss tervek, koncepciók igazolják, hogy az új kihívás egyben az építészet megújulásához is vezethet.

A ZERO CO2 „Fenntartható Építészet" konferencia célja a nulla emisszióra törekvő építészeti projektek bemutatása. Ezt a célt nagyfokú energiahatékonysággal, és megújuló források alkalmazásával lehet elérni. A károsanyag-kibocsátás csökkentése azonban nem korlátozódhat csak az üzemeltetésre, az építőanyagok előállítását, szállítását, beépítését és újrahasznosítását is érinti. Teljes életciklusban kell gondolkodni, az előállítás, használat és újrahasznosítás körforgását figyelembe véve. A környezeti fenntarthatóságnak gazdasági és társadalmi fenntarthatósággal kell párosulnia, hiszen az épített környezet létrehozása és fenntartása a gazdaság egyik motorja, mely munkahelyeket teremt, és társadalmi hatása is óriási.
A konferencia fórum is, ahol fenntartható építészet iránt érdeklődő és elkötelezett szakemberek találkozhatnak, s kicserélhetik tapasztalataikat.

 
A konferencián ismertetett projektek
Unilever irodaépület, Hamburg, Németország
JuWi Holding irodaépülete, Wörrstadt, Németország
Power Tower, Linz, Ausztria
SMA AG gyártócsarnok Kassel, Németország
M6 Tengelic Irodaépület passzívház
Budaörsi passzívház
Solar Decathlon világverseny
Masdar City, Egyesült Arab Emírségek
Holcim Awards világverseny
Velux Model Home 2000
Skanska Green Office, Budapest
Fenntartható városfejlesztés Kínában
Fenntarthatóság passzívház-technológiával
Zöld ingatlanfejlesztés lehetőségei Budapesten
CO2-mentes épületek Lengyelországban
Zöld könyvtárépület, Prága

Iroda és irodaház ajánló

kiadó iroda: 6144 m2
Hungária Krt. 179-187
kiadó iroda: 1500 m2
Váci út 110.
kiadó iroda: 1407 m2
Tímár u. 20.
kiadó iroda: 1011 m2
Szenkirályi u. 8.
kiadó iroda: 10373 m2
Kőér utca 2/A

Iratkozzon fel! - irodapiaci hírfigyelő

- napi, heti
- kategorizált
- téma szerinti ingatlanpiaci hírek
feliratkozás

Leed


A LEED rendszert 1998-ban hozták létre az Egyesült Államokban, de már születésétől kezdve lehetett alkalmazni a világon bárhol. Az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. A nemzetközi alkalmazást nehezítheti, hogy a rendszer esetében az amerikai szabványoknak kell megfelelni – amit a nemzeti szabványok ugyan gyakran túl is teljesítenek, de ennek igazolása hosszadalmas.


A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. Ezen felül külön rendszert dolgoztak ki azokra az esetekre is, amikor egy új épület tulajdonosa vagy bérlője szeretné minősíttetni az épületet.


Minden LEED rendszer esetében azonos kategóriákban lehet pontokat szerezni (fenntartható terület, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, anyagfelhasználás és ezek forrásai, a belső környezet minősége, innováció), de a pontok megszerzésének feltételei eltérőek. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést. A minősítési folyamat során először regisztrálják a projektet, majd a projekt résztvevői az egyes pontoknak való megfelelést igazoló dokumentumokat feltöltik a megadott honlapra; a minősítési folyamat tehát teljes egészében online zajlik. Nem előírás, hogy a projektben részt vegyen LEED Accredited Professional (a LEED által tanúsított szakember), de ez megkönnyíti a minősítési folyamatot.

Zöld épület


A Zöld irodaház olyan épület, amely célul tűzött ki egy nemzeti vagy nemzetközi, harmadik fél általi, független zöld tanúsítási rendszer szerinti minősítést, mint pl. a LEED vagy az EU GreenBuilding tanúsítása. Budapesten ilyenek pl. a Skanska által fejlesztett projektek, a Népliget Center és a következő tervezett irodaháza, a Green House.


A zöld épületek környezetileg fenntartható épületek, amelyek tervezésük, kivitelezésük, működésük során csökkentett hatással bírnak az emberi egészségre és a környezetünkre.

Breeam


A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Több minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt. 2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül (2009-ben) tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították. 2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.


Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés két fő részből áll: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.


Azon épületek esetében, melyeknél a fent említett BREEAM Europe Commercial 2009 minősítő rendszerrel nem lehet minősíttetni, a projekt-, illetve épület specifikus BREEAM International Bespoke rendszert lehet alkalmazni. Ilyenkor a BRE az adott épületre (vagy épületcsoportra) egy saját kritérium rendszert dolgoz ki, mellyel a minősítés elvégezhető.


A tapasztalat azt mutatja, hogy a BREEAM nemzetközi verziói aránylag könnyen adaptálhatóak az Európai Unió országaiban, hisz a minősítés során túlnyomórészt Uniós szabványoknak kell megfelelni, sőt, a nemzeti szabványok és előírások is alkalmazhatóak akkor, ha azok követelményei legalább az Uniós szabványoknak megfelelnek.


A rendszert folyamatosan fejlesztik; emellett a jövőben új rendszerek is bevezetésre kerülnek. A közeljövőben pedig egy érdekes rendszerrel bővül a nemzetközi BREEAM minősítő rendszercsalád: 2010 tavaszán várható a BREEAM Europe In Use rendszer megjelenése, mellyel meglévő épületeket lehet majd minősíttetni. Így a BREEAM minősítő rendszerek nemzetközi alkalmazhatósága is egyre bővül.